1. |
Gyásznyitány
06:43
|
|||
2. |
Aghoria
05:44
|
|||
3. |
Camera Obscura
06:09
|
|||
antimarketingbe mélyedés nincs a te emlékezetedben, csak az a szellemtumor, aminekaműködéséről Omega5 zsírsavakban gazdag agyhulladékállományodat teszed felelőssé, és a világnak azt a részét, ahol a gonoszok laborokban megrendelésre koronavíruskészítményeket (w)okoznak, ahol a nagyon mélyen sem tisztelt munkásosztály techtárgyakat és értelmetlen méretű személygépjárművek bértermelését végzi, aztán bevégzi, de még nyugdíj előtt jóval
minden közösülésed után, a felgyülemlett megszokás leránt vissza a porba, vissza Indiába, ahol a s........snak is ősi a kultúrája, nemcsak a kényszer-lótuszülésnek,
de minek kellene nekünk bármi, amikor nekünk itt van ez a bekamerázottság, igazi tagállami jóság, jogi érzékenység-kompatibilis felsőbbrendű nyugati életstílusunk védelmében, a feljelentést bizonyító videók sora, automatizálva, egy applikáció segítségével beküldhető bármikor a neo...i policájnak, a legfejlettebb rendfenttartó gyakorlat bizonyitékául, valahogy úgy ahogy a k.... szivárványsokszínűsége is a modern kultúra része és ajándéka (a misszionáriuspóz mellé adják ajándékba), azért, hogy spontán-bio-természetzöld gondolatai ne legyenek senkinek már tinédzser korában se, azt leszámítva ha b......k.
Ők, (azaz ti vagytok) itt az árja Ádáméva, pedig csak rontjátok itt a levegőt, ilyen tehetséggel lehetnétek akár minden ember által érintetlen helyen az első fertőző fehér emberpár, hippiszakállat és egyéb szőrzeteket visszanövesztve, leereszkedő modorban, de azért a legfejlettebb emberi lényként tetszelgő önteltségben elbetegítve a térséget, elbetegítve az időséget...
|
||||
4. |
Nekromanta
04:53
|
|||
5. |
Ultraviola
04:07
|
|||
köreidet egyre közelíti már a keleti csend,
ultraviolakékben, középpontban, idelentben,
hol terméketlen elmék eszméiket hírdetik szét,
belelökve egymást az örök ébresztőbe,
határozott névelővel, évelővel nevelnek át
meghatároz, ami vagy, mégis harcolnod kell ellene
hol jár, kit nem rázott fel álmaiból az örök ébresztő?
hol jár, aki kiírtott magából minden bizonytalant?
hol jár az okozó, ha minden csak okozat?
hol jár az ellenszegülő, ha mindenki csendben marad?
kiégsz, elvetetted a dögvészt magadban,
elsivatagosítanád magad, száműznéd a fényt,
a jövőképek lékeket vágnak sérülékeny koponyádon,
gépként zakatol az agyad ezen a megvilágosodáson
elesettségedből serken az alaktalan pokol,
aszaló erővel emészt fel a mentális nyomor
ultraviolakék tűzfal, amit magad köré emelsz
de köreidet egyre közelíti már a keleti csend,
ultraviolakékben
|
||||
6. |
Metatron
01:32
|
|||
7. |
Ultranada
17:51
|
|||
élőholtak vagyunk
akik, Istenről akarnak hallani
a homályosról,
a meghatározhatatlanról
magáról a ható teljességről
a megkülönböztethetetlenről
a mindent elnyelőről
az ellentétével egyenlőről.
a teremtett ördögről
a teremtettlen Ürességről
egymás ellenében,
újra meg újra
Yin és Yang
feloldhatatlan összetartozása
teljességben és ürességben,
nemzésben és rombolásban
Isten Isten fölött
az Üresség egyesül
a neve Abraxas, a meghatározhatatlan
a neve Héliosz, a nap
velem szemben nem áll semmi
természetem szabadon bontakoztatom ki
kinyilvánulásom: önmagam
mégis, élőholt vagyok
aki Istenről akar hallani
a homályosról,
a meghatározhatatlanról
magáról a ható teljességről
a megkülönböztethetetlenről
a mindent elnyelőről
az ellentétével egyenlőről.
Ízisz, az élet,
Ízisz, az organikus világnak anyja
kisebbnek és gyengébbnek látszik már
minden életerő sugárzó forrása
a mindent elnyelő szakadékba zuhan
fölaprítónak
és szétdarabolónak
Ő az
Szép, mint a tavasz.
pedig Ő az alvilág
Ő a szárnyas kígyó
a szent szeretet gyilkosa
a szentség elárulója
a napfény legtisztább árnyalata
az őrület legmélyebb éje
vakság, betegség, halál, bölcsesség,
megváltás
a nap mögött
az éjszaka mögött...
Én vagyok, az anyjától iszonyodó fiú.
Én vagyok, az apjától viszolygó gyermek.
Én vagyok, a föld és az ég kegyetlensége.
Én vagyok, az ember látszata és árnyéka.
Én vagyok a valóság.
íme tehát, van két istenség
az egyik az Égő, a másik pedig a Növekvő.
Erósz láng alakjában
Úgy világít, hogy közben elemészt
az Élet Fája föllángol
a tűz elemészt, lassan
szüntelenül, időtlen időkön át.
a lángban csillagok serege
és minden tér, amit csillag tölt ki,
négy a világ kiterjedéseinek száma
de csak egy, Egy a kezdeté
egy a fényé, ami világítva terjed szét
és egy a semmié, az ami kitölti a teret
egy minden, ami testet ölt
áldott vagyok
ha a meg-nem-értés kínját vonszolom
Az én részem a sötétség, ami a káosz lényege
onnan eredek, és oda térek meg
ahhoz, ami elnyel magába mindent
|
Astru Hungary
01101110 01101111 01101110 00100000 01101101 01100101 01110100 01110101 01101001 01110100 00100000 01101101 01101111 01110010 01110100 01100101 01101101 00100000 01110001 01110101 01101001 00100000 01110011 01100011 01101001 01110100 00100000 01100011 01101111 01101110 01110100 01100101 01101101 01101110 01100101 01110010 01100101 00100000 01110110 01101001 01110100 01100001 01101101 ... more
Streaming and Download help
If you like Astru, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp